|
|
Beszédhibák
Dadog, raccsol, vagy meg se szólal a gyerek.
- Sajnos nagyon sok gyereknél - az iskolába
kerülők 30 százalékánál - felfedezhetők a beszéd és a kommunikáció
zavarai - állítja Varanka Zoltánné fejlesztő pedagógus. Ez abból adódik,
hogy a mai felgyorsult élettempóban egyre kevesebb idő jut a gyerekre,
az anyanyelv fejlesztésére. Elmaradtak a nagy, családi beszélgetések, a
szülők keveset mesélnek, a tévézés pedig nem pótolja az élőszóban
elmondott mesét. A beszédzavar sokáig panaszmentes, a szülő néha csak
akkor észleli, amikor a gyerek iskolába kerül. Ott ugyanis a tanulás
feltétele a megfelelő olvasásszint, az íráskészség, ami nem működhet az
anyanyelv ismerete nélkül.
A beszédészlelés zavara
A beszédhangokat és ezek kapcsolódásait nem ismeri fel
a gyerek, pl.: é helyett í-t hall, vagy v helyett f-et. Ilyenkor először
hallásvizsgálatra van szükség, hogy kizárják a nagyothallást.
A beszédmegértés fejletlensége - A szavak,
szókapcsolatok jelentését, tartalmát nem érti a gyerek. Sokszor a
szövegkörnyezetből kitalálja az elhangzottak jelentését, de ez a
későbbiekben nem segít, sőt a többi iskolással szemben a hátránya csak
nő. Artikulációs zavar (pöszeség, raccsolás) - Sok hangot rosszul képez,
ha ez iskoláskorára is így marad, nem tanul meg jól olvasni és helyesen
írni. Megkésett beszédfejlődés - Ez a zavar elsősorban azokra a 3-4 éves
gyerekekre jellemző, akik keveset beszélnek, így a szókincsük kicsi.
Dadogás
A népesség 1 százalékát érinti, főként a férfiakat. Ez
már nem a beszéd, hanem a kommunikáció zavara. Általában 2 és 7 éves kor
között jelenik meg a tünet, amelynek hátterében mindig valami mélyen
elfojtott konfliktus áll. Ha türelmetlenek a dadogó gyerekkel, vagy
javítgatják, a helyzet még rosszabb, és egyre kevesebbet mer beszélni. A
legfontosabb teendő a szorongás kezelése pszichológus és logopédus
szakemberek segítségével.
Csak otthon beszél
A gyerek csak családi körben beszél, máshol meg sem
szólal. Lányoknál gyakoribb. Többnyire szorongás, félelem váltja ki,
nagyon nehéz kideríteni az okát. Pszichológus vagy fejlesztő pedagógus,
logopédus, esetleg jó óvónő segítségére és nagy-nagy türelemre van
szükség. A lényeg, hogy a szakembernek bensőséges, jó kapcsolata
alakuljon ki a kicsivel. Feltétlenül kezelni kell, mert ha megmarad a
probléma, a gyerek elszigetelődik társaitól, környezetétől. A problémák
kezelése legsikeresebben óvodáskorban végezhető szakember segítségével,
de a család is sokat tehet a fejlesztés érdekében: többször meséljenek a
gyereknek, játsszanak együtt nyelvi játékokat, csináljanak családi
programot, és töltsenek több időt egymással!
|
